Pincedombi Vendégház
Bogács melletti gyönyörű bükkaljai falucskába invitáljuk Önt, kedves érdeklődő! Cserépfalun szeretnénk figyelmükbe ajánlani nagyon szép, felújított parasztházunkat . A vendégház 6 vendég fogadására alkalmasan várja Önöket- 2 nagy szobával (az egyikben televízió), teljesen új fürdőszobával (zuhanykabinos), étkezővel, jól felszerelt konyhával- villanyrezsóval, gáztűzhellyel - kellemes pihenő terasszal, bográcsozási lehetőséggel, a gyermekek örömére hintával, homokozóval. A házat gyönyörű kis vadregényes kert öleli körül, mesés kilátással a falura és a környező hegyekre! Az autóval érkező kedves vendégeink zárt parkolási lehetőséget vehetnek igénybe.
Kedves vendégeink már üdülési csekkel is igénybe vehetik vendégházunkat!
Cserépfalu a bükk gyöngyszeme - kellemes séták és csodálatos túraútvonalak várnak a faluba érkező vendégekre. A környező táj az év minden időszakában elragadó szépségű!Nyitott pincék, jó borok, a Tőlünk csupán 4 km-re található bogácsi fürdő, és a mezőkövesdi Zsóry fürdő, a kihagyhatatlan Subalyuk ősember barlang, és a mesés kilátás az Ódor várról......mind-mind Önöket várják! A horgászás szerelmeseit is várjuk: hiszen a közelben több horgászási lehetőség is rendelkezésükre áll.
A környéken több termálvizes fürdő található, ami szintén pihenésüket és szórakozásukat szolgálja!
Egész évben szeretettel várjuk Önt!
Köszönjük, hogy figyelmével megtiszteli oldalunkat! Bízunk abban, hogy érdeklődését felkelti vendégházunk és Cserépfalu egyedülálló szépsége! Örömmel fogadjuk kérdéseit, szeretettel várjuk hívását!
A böngészéshez minden jót kívánva
Üdvözlettel: Szabóné Földi Veronika és Szabó Gábor
A Bükk hegység lábánál elterülõ, szép fekvésű, jó klímájú település, a 800 éves Cserépfalu a Bükki Nemzeti Park déli részén, a Hór-völgye kapujában található. A települést 1196-ból fennmaradt írás említi először, akkor még Cheryp néven, a XV. Századtól viszont már Cserép alakban írják. A XII. század végén Crispinus fia Egyed birtoka volt, akitől Katapán egri püspök szerezte meg. A XV. század második feléig az egri püspökség birtoka volt. Nevét 1248-ban Cherepnek írták, 1326-ban egyházát is említik. A XV. század közepétől Cserép-várhoz tartozott, a XVI. században a Báthory család birtokába került. Eger eleste után Cserépvára ellenállás nélkül a török kezére került. Cserépfalu már 1554 óta hódoltsági terület volt. A töröknek adót fizetett, Középkori temploma elpusztult.
Házainak jelentős része korábban barlanglakás volt, az udvarokat, lakó- és gazdasági helyiségeket riolittufában vájták. Néhány jellegzetes tufába faragott portát a falu ma is láthatunk.
Lakossága mezőgazdasággal, főleg gyümölcs és szőlőtermesztéssel, fafeldolgozással és mészégetéssel foglalkozott. Az egész országba vitték lovaskocsival a meszet, így a települést és lakóit a mai napig meszeseknek hívják. Húsvétra már minden ház és kerítés fehérre volt meszelve, ezért Tiszta falunak is nevezik. Egyéni stílusban díszített szerszámnyelek használati eszközök cserépi készítőit Cifra faragóknak nevezte el a környék népe. A cserépfalui fafaragók még a II. világháború előtt is híresek voltak; rokkával, orsóval, guzsallyal, szuszékkal látták el a környező falvakat. Ma kb. 1130 lakosa van.