Free CSS Templates


Hungária Panzió Restaurant

Megosztás a Facebookon



Miskolc-Tapolca központjában, az Európában egyedülálló barlangfürdõtõl kb. 500 méterre található a családias hangulatú Hungária Panzió, melyben 23 db 2, 3 ill. 4 ágyas (max 78 fő befogadására), melyből a legtöbb szoba légkondicionált. Szobáink mindegyikéhez fürdõszoba, hûtõ és mûholdas csatornák vételére alkalmas TV tartozik. Speciálisan berendezett szoba áll a mozgássérültek rendelkezésére. Vendégeink autóikat saját, zárt, ingyenes parkolóban helyezhetik el. Ingyenes csocsó, asztali tenisz használata! Kedvező szállás lehetőségek.

 

Ünnepnapokon illetve hosszú hétvégéken az árváltozatás jogát fenntartjuk.

 

Lemondási feltételek (telefonon, e-mailben, faxon vagy írásban elküldött foglalások esetén): 

Amennyiben a vendég elfoglalta a szobát és a foglalásban szereplő távozási időpont előtt akarja elhagyni a szobát, a már eltöltött időn felül min. 1 napot extrán felszámolunk.

 

Várja Önt a legolcsóbb, legigényesebb Panzió Miskolctapolca szívében, a Barlangfürdő közelében folyamatos akciós sportolási- és szállás lehetőségekkel, saját meleg konyhás étteremmel! Miskolc szállás mindenkinek!

 

Foglalás visszamondási feltétel: Az érkezést megelőző 10 napon belüli felmondás esetén, a foglaló személyt a teljes végösszeg 50%-ának megfizetése terheli!

A Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdõ nemcsak Magyarország, de Európa egyedülálló turisztikai attrakciója. Természetes barlangfürdõként a világon is egyedülálló, hiszen az egyetlen hasonló szolgáltatást kínáló fürdõ-barlang a floridai Orlando-ban mesterséges építmény. Rendkívülisége a csodálatosan szép barlangjáratoknak és az ugyanott nagymennyiségben jelenlévõ termálvíznek tulajdonítható.

 

A Barlangfürdõ megközelíthetõsége (térkép)

 

Új gyógy-szolgáltatás a fürdõ területén: aquaterapia.hu (TB-vel is igénybevehetõ)

 

 

 

 

 

 

 

A Garadna és a Szinva-völgy találkozási pontján, a Hámori-tó partján épült klimatikus üdülõhely. Nevét 1892-ben az akkori földmûvelõdésügyi miniszter gróf Bethlen András javaslatára, Vay Béla megyei fõispán leányáról Pejachevich Tivadarné Vay Erzsébetrõl - kinek beceneve volt Lilla -, kapta. Miskolcról Lillafüredre vivõ útvonal az ország legszebb szurdokvölgyeinek egyikén vezet át.

Sokat emlegetett pontjai közé tartozik a nagy kereszttel megjelölt Molnár-szikla és a Puskaporosi-szurdok.

 

Lillafüred neve egybeforrt az 1927-30 között épült fényûzõen berendezett Palota Szállóval.

 

A közvetlenül a Palotaszálló épülete mellett a mélybe zuhanó Szinva-patak vízesésének moraja szintén hozzátartozik Lillafüred hangulatához. Az üdülõhely környékének nevezetes látnivalói a cseppkövekrõl, illetve õsrégészeti leleteikrõl híressé vált barlangok.

 

A Palotaszálló megközelíthetõsége (térkép)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A honfoglalás elõtt itt állott gyûrû alakú földvár helyén a XIII. sz. második felében kezdték építeni a nagy kõvárat. 1271-ben az oklevelek már új várról beszélnek. A Diósgyõri várat Ernye bán családja fejlesztette igazi erõsséggé és rendezte be fényûzõ módon. Az ekkori támadó fegyverekkel szemben bevehetetlen erõsség volt. Nagy Lajos tovább építtette, és a lengyel kapcsolatok miatt fontos politikai bázis lett. A Vár ekkor élte fénykorát.

Zsigmond királytól kezdve a Mohácsi vészig a mindenkori királynõ birtokában volt, ezután különbözõ családok zálogosbérletébe került. Ekkorra katonai jelentõsége már nincs, bár sokszor védelmet nyújtott Miskolc városának és a környezõ falvaknak a vidék sarcolására induló kisebb portyázó török csapatok ellen.

 

A Vár pusztulása a török idõkben kezdõdött. 1673-ban kuruc kézre került, emiatt 1674-ben a kassai császári parancsnok 1500 fõnyi hadcsoportot küldött elfoglalására. Ez a diósgyõri Vár egyetlen ismeretes ostroma. A tûzérségi tûz által felgyújtott és kiégett erõsség várjellege megszûnt. Rommá 1678. július 11-én vált. Ezen a napon, nehogy német csapatok költözzenek be, kuruc katonai különítmény érkezett a várárkon belül húzódó külsõ kõfalak és a felvonóhíd bejáratát védõ két õrtorony lerombolására. Ezután már csak a környék építkezéseinek kõforrásává vált.

 

Mûemléki feltárására 1953-tól kezdve került sor. A folyamatos restaurálás következtében Diósgyõr Vára az ország egyik legjelentõsebb középkori mûemléke.

 

Az építészeti feltárás során számos a Vár történetére, az elmúlt évszázadok életére jellemzõ lelet, felszerelési tárgy, épületrész került elõ.

 

A Vár a turisztikai látványossága mellett rendszeresen helyt ad nemzetközi és országos szabadtéri rendezvényeknek.

 

A Diósgyõri vár megközelíthetõsége (térkép) 

 

 

 

 

 

 

 

Július végén megnyílt az ország ötödik alpesi bobpályája Miskolctapolcán, a Barlangfürdő közelében. A tölgyerdőn keresztül vezető pálya hossza 800, szintkülönbsége 54 méter, télen-nyáron egyaránt használható. A Barlangfürdő nyári kijárata mellett lévő indítóépülettől lift szállítja a bobokat a pálya tetejéhez. Lesikláskor az utasok a sebességet saját vérmérsékletük szerint szabályozhatják. A pálya a nyári időszakban délelőtt 10-től este 10, az októbertől kezdődő téli időszakban 18 óráig várja az érdeklődőket. Ha már Miskolcra látogattunk adrenalinért, látogassuk meg a bobpálya melletti Kalandtúra parkot is, ahol jelenleg 26 pályából álló, egy kék (könnyebb) és egy piros (nehezebb) pályarendszer várja a kalandra vágyókat. A pályák különböző hidakból (vietnami, rönkhíd, lengőhíd, Amazonas-híd, stb.) épülnek fel, amelyek nehézségi szintje a pályák színének megfelelően változik. 

A bobpálya hivatalos weboldala

 

 

 

 

 

A Miskolctapolcai Kalandtúra Park Miskolctól néhány kilométerre, Miskolctapolca szívében a csónakázó tavat ölelo erdo fái között található. A Miskolctapolcai Kalandtúra Park 2005. július 30-tól nyitotta meg kapuit a nagyközönség felé. Közel 10 Millió Ft-os beruházással épült meg Magyarország legnagyobb természetes környezetbe épített kalandparkja, mintegy 1000 m2–en, 3-9 m-es magasságba telepített, 25 kiépített akadálypályájával. A pályák környezetbarát, párnafás technológiával kerültek felrögzítésre, amely nem sérti a fák szerkezetét. A kalandpark egy kék (könnyebb), egy piros (nehezebb) és 2007. július végétol egy fekete (extrém) pályarendszerre tagolódik. A kék pálya 3-11 m-es, míg a piros és a fekete pálya 4-11 m-es magasság között mozog. A pályák különbözo hidakból (vietnami, rönkhíd, lengohíd, amasonasi híd stb.) épülnek fel, amelyek nehézségi szintje a pályák színének megfeleloen változik. A pályák biztonságos használatához speciális Kalandparkba tervezett beüloket, hevedereket és csigákat alkalmazunk. A Park látogatóit képzett alpinista és barlangász túravezetoink kísérik végig, a baleset elkerülése érdekében.

A kalandtúrapark hivatalos weboldala

 

 

 

 

 

 

Egy különleges hely, különleges ételekkel. Lillafüredi pisztrángtelep, kevés hasonló van közép-kelet Európában is. 

Hatalmas pisztrángtelep, ahol szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztenek évtizedek óta a sebes folyású, tiszta és hideg Garadna patak vizét felhasználva. A telepen télén-nyáron megtekinthetõ a pisztráng tenyészet. És nem csak nézni lehet a halaktól hemzsegõ medencéket, hanem enni is lehet itt. 

Én mindenkinek ajánlom a kellemes környezetben lévõ kerti éttermet, ahol gyors és kellemes a kiszolgálás. Parkolási lehetõség is van, de kisvonattal az ómassai Õskohó megállótól gyalog 600-700 méter.

 

A Pisztrángos megközelíthetõsége (térkép)

 

 

 

 

 

 

 

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 1,2,5 és 7 órás barlangtúrák tehetõk a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlangban, Aggtelekrõl és Jósvafõrõl. A barlangtúrák során a Baradla-barlang különbözõ hosszúságú és nehézségû szakaszit tekinthetik meg az érdeklõdõk. A Baradla-barlang az év minden egyes napján sok szeretettel várja látogatóit.

 

Kiemelkedõ érdeklõdésû turisztikai látványosság lett Baradla az elmúlt pár évtized során. Ma már 22 km hosszú a világítással is ellátott része a barlangnak. Évente körülbelül kétszázezer belföldi és külföldi látogató tekinti meg.

 

Az Aggteleki-cseppkõbarlang megközelíthetõsége (térkép)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ország borvidékei közül a legjellegzetesebb a tokaji. 1650-ben kóstolták meg az elsõ bogyózott aszúszembõl készített bort. Bár korábban is elõfordult, hogy hagyományos szüreteléssel és borkészítési eljárással aszú minõséget tudtak elérni. 

A Tokaj-hegyaljai borvidéket világhírûvé az aszúbor tette. Pedig a környéken nemcsak az aszú terem meg, hanem létezik egy méltó társ is, a szamorodni. Kedves, dallamos nevét a lengyelektõl kapa. Annyit jelent: magától lett.

A hivatalosan kijelölt és körülhatárolt termõterület - mintegy 6000 hektár - 26 községet foglal magába. Az itt termelt borok a "tokaji" megnevezést használhatják, mely világviszonylatban is elsõként volt jogilag védjegyezve már a XVIII. századtól.

Hungária Panzió RestaurantMiskolc-Tapolca

Utcakép

Térkép